Félnek, urak? Hát féljenek is!

Maderspach A.

2017. december 18-án esküt tett az új osztrák kormány, amelynek tagjait két olyan párt delegálja, amelyek az októberi választáson a szavazatok több mint 57 százalékát szerezték meg és közel két hónapon át egyeztettek arról, mit szeretnének megvalósítani az előttük álló 5 éves ciklus során. Ausztria felett ezért azon a hétfőn beborult az ég és a legszebb alpesi sípályákra is barna hópelyhek hullottak, siratva az elveszett demokratikus jövőt. Ma már nem csupán Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, az Egyesült Királyságban és még ki tudja hány pontján kell rettegni a világban, hanem Ausztriában is. Legalábbis néhány ezer ember tüntetést szervezett a kormány beiktatásának idejére, hogy ezáltal is hangot adjon félelmeinek. Félnek, urak?

„Ne engedjük, hogy a nácik kormányozzanak!”

„Nem akarunk náci disznókat!”

„Halál a fasizmusra!”

Félnek, urak?

A helyzet ismerős. Nem csak nekünk, magyaroknak, hanem az osztrákoknak is. Átélték már a demokrácia halálát és a fasizmus visszatérését 2000-ben is. Mert a szociáldemokraták 30 év után ellenzékbe szorultak. Így hát akkor Ausztriában is meghalt a demokrácia. A nagybetűs „Nyugati világ” rettegett, diplomáciai szankciókat hirdetett, majd megnyugodott, mert nem történt semmi. Legalábbis semmi olyan, amit a falra festettek. Az akkori jobboldali kormány elkezdett dolgozni, rendbe rakta az állam költségvetését, a nyugdíjkasszát, fejlesztette az osztrák vállalati szférát, turisztikai szektort, a hadsereget és mellesleg elnyerte Svájccal közösen a 2008-as Labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogát. Ezt (sem) tudták soha megbocsátani se Wolfgang Schüsselnek, se Jörg Haidernek. Hogy bebizonyították, nem csupán a baloldali értelmiség, a szakértők tudnak sikeresen kormányozni. Bár a kancellári széket a 2006-os választást követően visszaszerezték a szociáldemokraták, azt követően is folyamatosan attól rettegtek, mikor jön újra olyan vezető az Osztrák Néppártban, aki nem az alku, hanem a harc mellett dönt és újra – az egyébként 1986 óta folyamatosan parlamenti többséggel rendelkező – jobboldali koalíciós kormányzást választ. Félnek, urak?

Jörg Haider lassan 10 éve halott. A nagy lázadó, felforgató már nem jelent veszélyt. Az Osztrák Szabadságpártot megtépázta a kormányzati részvétel és az éveken át zajló belső harc. 2005-ben Haider is elhagyta a süllyedő hajót. Az FPÖ akkor 3 százalékon állt és egy fiatal fogtechnikus vette át vezetését, akit szinte senki sem vett komolyan. A párt, amelytől ma újra félni kell, amelynek szavazóira újra haragudni kell, szisztematikusan újjá szervezte magát és tudatos munkával egy évtized után ismét 20 százalék feletti szereplővé vált. Tavaly csak egy hajszálon múlt, hogy jelöltje nem lett köztársasági elnök. Az akkor ünnepelt zöld köztársasági elnök, Alexander van der Bellen – ugyan kissé kényszeredett mosollyal – beiktatta az új kormányt, amelyben többek között a rendőrséget, a hadsereget, a titkosszolgálatokat és az állami vállalatok, beruházások jelentős részét is az FPÖ politikusai fogják irányítani. A baloldal csalódott, mert Van der Bellen, a megmentő, az ellensúly nem szállt szembe mindezzel. Nem csupán hagyta, hogy Heinz-Christian Strache és emberei beüljenek a kormányba, hanem a beiktatásukat jókedvűen, pezsgővel köszöntötte. Félnek, urak?

Herbert Kickl, az új osztrák belügyminiszter. Kép forrása: kurier.at

Ugyanakkor szólnunk kell arról is, hogy nyugati szomszédunknál sokan valóban aggódnak saját és gyermekeik jövője miatt. Ausztria számos, komoly kihívással küzd. A magyar történetírás hagyományai mentén ezeket a kérdéseket nevezhetjük ma is sorskérdéseknek. Hogyan viszonyuljanak az egyre népesebb muszlim lakossághoz? Ha az eddigi integrációs programok nem hoztak eredményt, akkor milyen új irányokat kell keresni? Mi a válasz arra, hogy vannak olyan bécsi kerületi iskolák, amelyekben komplett osztályok működnek német anyanyelvű diákok nélkül? Hogyan állhatnak helyt az osztrák vállalatok a globális gazdasági versenyben? Mi lesz a sorsa a szociális ellátórendszernek, a jóléti szolgáltatásoknak? Mi lesz a magashegyvidéki területeken, ahol az élet drasztikusan fog megváltozni a klímaváltozás hatására? – Csak néhány kérdés, amire az osztrák szavazók választ várnak. Az októberi választáson azok erősödtek meg, akik karakteres, határozott, patrióta programot fogalmaztak meg, kiegészítve a biztonság és a kivívott, egészséges határokon belül mozgó szabadság megvédésének ígéretével. Bizonyára akadnak, akiket joggal tölt el félelemmel annak a lehetősége, hogy olyanok kaptak kormányzati lehetőséget, akik nem félnek a lehetőségtől, hanem élni akarnak vele. Különösen azok tartoznak ebbe a körbe, akiket már az is félelemmel tölt el, hogy a fentebb felsorolt kérdések nyilvánosan megfogalmazásra kerülnek. Számukra csak annyit üzenhetünk:

Félnek, urak? – Hát féljenek is!

Az új osztrák kormánynak pedig sok sikert kívánunk hazájuk megerősítéséhez és küzdelmeik sikeres megvívásához.

https://reaktor.blogstar.hu/./pages/reaktor/contents/blog/46729/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?